Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


lego eredete





 

A LEGO® nem volt mindig az, aminek napjainkban ismerjük: kifinomult, jó minőségű műanyag építőelemek rendszere. Minden egy szegény, dán asztalos, Ole Kirk Cristiansen billundi műhelyében kezdődött.
A kis családi vállalkozás napjainkra a világ egyik legelismertebb játékgyártójává nőtte ki magát.

A cég nevét 1934-ben találta ki Christiansen, alapja a "leg godt" kifejezés, ami dánul annyit tesz: "jót játszani". Elterjedt az a téves információ, hogy latinul azt jelenti: "összerakok" - de ez sajnos nem igaz. "LEGO®" valóban jelent valamit latinul, de nem ezt, hanem azt, hogy "olvasok".

A kezdetek

1916-ban Christiansen megnyitotta asztalosműhelyét Billundban, és abból élt, hogy házakat és bútorokat készített a helybéli gazdálkodóknak. Ekkor még csak néhány segédje volt. A műhely 1924-ban leégett, amikor két fia meggyújtott némi faforgácsot a műhelyben. Ole Kirket a katasztrófa nem tántorította el, épített egy még nagyobb műhelyt, és kiterjesztette vállalkozását. Azonban a hamarosan beköszöntő Nagy Gazdasági Világválság hatását ő is megérezte. Hogy csökkentse kiadásait, új termékeinek prototípusait Ole Kirk miniatűr méretben készítette el. Ezek a kisméretű létrák és vasalódeszkák inspirálták arra, hogy belevágjon a játékgyártásba.Ole Kirk műhelye elkezdte a különféle fajátékok gyártását, melyekkel csak szerény sikereket értek el, mivel a helybéli szegény családok többnyire nem engedhették meg maguknak játékok vásárlását, az is előfordult, hogy a játékokért nem pénzzel, hanem élelmiszerrel fizettek. Emiatt Ole Kirk kénytelen volt továbbra is gyártani a bútorokat, hogy üzlete fennmaradhasson. Az 1930-as évek közepén kitörő jojó láz rövid időre sikert hozott, de ez is hamar lecsengett. Ole Kirk ismét képes volt a kudarcból sikert kovácsolni, az eladhatatlan jojókat kettéfűrészelték, és játékautóik kerekeiként hasznosították. Ole Kirk fia, Godtfred is a cégnél kezdett dolgozni.Mikor a műanyag kezdett elterjedni, Ole Kirk is hallgatott az idők szavára, és elkezdett műanyag játékokat gyártani. Az egyik első moduláris játékot is ők készítették, ez egy teherautó volt, amit szét lehetett szedni, majd ismét összerakni. A céget végül is világszerte ismertté tévő műanyag építőkockákat 1949-ben fejlesztették ki. Az ú.n. "Automatic Binding Bricks" - Automatikusan Kapcsolódó Téglák - Cellulose Acetate-ból készült, és a hagyományos faépítőkockákhoz hasonló módon egymás tetejére lehetett őket rakosgatni, azonban ezektől eltérő módon a kockák összekapcsolódtak. A kockák tetején kis henger alakú kitüremkedések vannak, és az üreges kockák alulról nyitott. Épp annyira szorulnak össze, hogy maguktól még ne jöjjenek szét, de minimális erőfeszítéssel szét lehet őket szedni. 1953-ban új nevet kaptak a kockák: "LEGO® Mursten", avagy "LEGO® Téglák" volt a hivatalos elnevezésük.


 


A kezdeti kritikák ellenére is kitartott a Kirk Christiansen család. 1954-re Godtfred lett az igazgató-helyettes a cégnél. Egy tengerentúli vásárlóval folytatott beszélgetése adta a játék-rendszer ötletét. Gotfried meglátta a LEGO® kockákban rejlő lehetőséget arra, hogy egy kreatív építőjáték-rendszer alapjai legyenek. De a kockák akkori állapotukban technikai szempontból még nem voltak tökéletesek. Összekapcsolhatóságuk nem volt tökéletes, és nem is volt túl sok variációs lehetőség. Végül is 1958-ra elkészült a "modern" LEGO® kocka, mely a belsejében lévő csövek segítségével jobb kötést tesz lehetővé. Ez "plusz" összetartó erőt eredményezett, és a kockák összerakásának lehetséges variációit is megnövelte. Ole Kirk Christiansen még ebben az évben elhunyt, és Godtfred lett e cég első embere.

Növekedés

Az elkövetkező évek alatt a LEGO® cég szépen növekedésnek indult. 1959-ben alakult meg a cégen belül a "Futura" osztály, melynek feladata az új készletek "kitalálása" volt. 1960-ban ismét tűz pusztított a gyárban, amiben szinte az összes fajáték megsemmisült. A "LEGO® Tégla" termékvonal szerencsére már elég erős volt, és emiatt a cég végül is úgy döntött, hogy abbahagyja a fajátékok gyártását. Ez év végéra a cég alkalmazottainak száma 450 főre gyarapodott.
1961/62-ben jelent meg a LEGO® kerék, lehetővé téve autók, teherautók, buszok, és egyéb járművek építését. Szintén ekkoriban történt, hogy a LEGO® kifejezetten az óvodás gyerekeknek szánt termékeket vezetett be. Ekkor állapodtak meg a Samsonite bőröndgyárral is, miszerint a Samsonite készíthetett és forgalmazhatott LEGO® készleteket Kanadában - ez a megállapodás 1988-ig érvényben is maradt. Ekkoriban még csak ötvennél kicsivel több készletből állt a LEGO® System termékpaletta. 

1963-ban a Cellulose Acetate-ot, a LEGO® kockák alapanyagát egy stabilabb alapanyagra cserélték. A Cellulose Acetate se színét, se alakját nem őrizte meg kielégítő módon. Az utód, az Acrylonitrile Butadiene Styrene, avagy ABS műanyag lett, jelenleg is ezt használják (2003). A szín- és alaktartáson felül további előnyei is vannak az ABS-nek: jobban ellenáll a hőnek, savaknak, sóknak, és egyéb vegyi anyagoknak, ráadásul nem mérgező. Az 1963-ban készült ABS kockák 40 év elmúltával is elég jól őrzik alakjukat, és színüket, és tökéletesen összepasszolnak a ma gyártott kockákkal. 1964-ben jelentek meg a készletekhez mellékelt összeállítási rajzok.

Az egyik legsikeresebb LEGO® termékvonal, a vasút, 1966-ban jelent meg. A készletekben 4,5 voltos motor, és sínek voltak. Két évvel később jelent meg a 12 voltos motor. 1968 június 7.-én nyílt meg az első LEGOLAND® park Billundban. A parkban csupa LEGO® kockából épített, miniatűr városkákat állítottak ki. A háromholdas park már az első évben 625 000 látogatót vonzott. A rákövetkező 20 év alatt a park az eredeti méretének nyolcszorosára nőtt, és évente átlag 1 000 000 látogatót fogadott. 1968-ban több, mint 18 millió LEGO® készletet adtak el.

1969-ban jelent meg a DUPLO® rendszer, amit kifejezetten kisebb gyermekek számára fejlesztettek ki. A DUPLO® kockák sokkal nagyobbak, mint a LEGO® kockák, emiatt kisebb gyermekek számára is biztonságosak. E méretbeli eltérés ellenére a két rendszer kompatibilis egymással: a LEGO® kockák pont a DUPLO® kockák tetejére illenek, lehetővé téve az átmenetet a LEGO® system felé, ha a gyermekek kinőnek a DUPLO® kockákból.

Az 1960-as évek akkora növekedéssel járt a LEGO® cég számára, hogy a 70-es évekre az egyik legnagyobb kérdés az lett, hogy hogyan tartsák meg és ellenőrizzék egyre növekvő piacukat. 

Bővülés

1970-re a cégnél több, mint 900 alkalmazott dolgozott. Az elkövetkező évtizedek jelentős bővülést és új kihívásokat jelentett mind a játékgyártás, mint a marketing szempontjából. A lányokat először 1971-ben, a babaházak megjelenésekor célozták meg. 1972-ban a közlekedési lehetőségek is kibővültek, a vízen úszó hajótestek megjelenésével. Időközben Godtfred Kirk Christiansen fia, Kjeld Kirk Kristiansen is csatlakozott a cégvezetéshez, miután Svájcban és Dániában szerzett különféle végzettségeket.

(Kjeld vezetékneve "K"-val kezdődik, "Ch"-helyett, mivel a születési anyakönyvére hibásan vezették fel a nevét.) Kjeld fontos változásokat hozott a cég életébe, ő alapította meg a gyáregységeket és a Kutatás és Fejlesztés részleget, melynek feladata a termelés módszereinek naprakészen tartása.

1974-ben jelentek meg az első mozgatható figurák, a "LEGO® Család" készletben, ami annak idején a legtöbbet eladott készlet lett. Még ebben az évben megjelent a "Minifigura" egy korai verziója, ami még nem volt mozgatható. Ekkor nyílt meg az amerikai LEGO® gyár, Entfield, Connecticut államban.

"Expert Series" néven először 1975-ben jelentek meg olyan készletek, amiket kifejezetten a tapasztaltabb LEGO® felhasználók számára terveztek. Hamarosan, 1977-ben már "Expert Builder" néven futott ez a sorozat. Ezek a készletek olyan mozgó alkatrészeket tartalmaztak, mint fogaskerekek, fogaslécek, tengelyek - lehetővé téve olyan valósághű modellek építését, mint például a kormányozható autók. 1978-ra vált teljessé a LEGO® világ, amikor megjelent a napjainkban is ismert LEGO® minifigura. A kis LEGO® emberkéknek mozgatható keze és lába volt, arcukon barátságos mosoly. Számos készletben felbukkantak, melyek lehetővé tették kidolgozott városkák építését, épületekkel, utakkal, járművekkel, vonatokkal, hajókkal - mindezt úgy, hogy minden ugyanakkora méretaránnyal készült, és ugyanaz a minifigura népesíthette be az egészet.

Egy másik jelentős bővítés történt 1979-ben, amikor megjelent a LEGO® Space, azaz Világűr téma. Űrhajósok, rakéták, holdjárók és úrhajók népesítették be ezt a népszerű világot. Az ugyanebben az évben megjelenő FABULAND®, a fantáziavilág pedig a fiatalabb korosztályt vette célba. A SCALA® sorozatból pedig bizsukat állíthattak össze a kislányok. Kjeld Kirk Kristiansen ekkor lett a cég elnöke; a cég ismét egy sikeres évtizedet tudhatott a háta mögött.

A LEGO® építőkockák mindig is magukban hordozták az oktatási segédeszközként történő felhasználást, számos oktató gondolta úgy, hogy a gyermekek alkotóerejét és problémamegoldó képességét fejlesztő játékban nagy lehetőség van. Már a korai 60-as években is voltak olyan tanárok, akik különféle módon használtak LEGO® kockákat az osztályteremben. Végül 1980-ban a LEGO® cég megalapította a LEGO® Educational Products Department-et (LEGO Oktatási Termékek), melynek feladata a LEGO® játékok oktatási célokra történő felhasználásának elősegítése. Közben nyílt egy csomagoló és összeszerelő üzem Svájcban, és egy üzem Jutlandban, ahol a LEGO® gumiabroncsokat gyártják.

Az "Expert Builder" sorozat 1982-től fogva Technic® néven fut. Ebben az évben, augusztus 13.-án lett 50 éves a cég, az évforduló tiszteletére adták ki az "50 Years of Play" c. könyvet. A következő évben a DUPLO® készletek bővültek, csecsemők számára is megfelelő játékokkal. Később megjelentek a középkori, lovagokat és katonákat felvonultató készletek. A "Light & Sound" (Fény és Hang) készletek 1986-ban jelentek meg, ezekhez elemtartó, lámpák, szirénák és egyéb hangkeltők tartoztak, melyek segítségével újabb részletekkel bővíthettük LEGO® alkotásainkat. Ugyanebben az évben jelent meg a Technic® Computer Control, melynek segítségével Technic® robotokat, teherautókat, motorizált modelleket lehetett vezérelni, egy számítógép segítségével. Manausban, Brazíliában is ebben az évben nyílt meg egy LEGO® gyár.

1988 augusztusában 14 különböző ország 38 gyermeke vett részt az első LEGO® Világbajnoki Kupán, Billundban. Ugyanebben az évben alapították meg a cég kanadai képviseletét. A LEGO® termékvonal újabb taggal bővült, amikor 1989-ben megjelent a Pirates sorozat, melyek tagja között számos kalózhajó, lakatlan sziget, és elrejtett kincs szerepelt, és ez volt az első sorozat, ahol szakítottak a hagyományos mosolygós arckifejezéssel, és számos kalóz-szerű arckifejezést alkottak a figurák számára. A LEGO Educational Products Department-et LEGO DACTA®-ra neveztek át ebben az évben, az elnevezés a görög "didactic" szóból ered, mely körülbelül annyit tesz, hogy a "tanulási folyamat tanulmányozása". A MIT professzora, Dr. Seymour Papert lett a Tanuláskutatás LEGO Professzora, miután a Logo számítógépes nyelv és a LEGO® termékek összekapcsolásán dolgozott.

A haladó LEGO® felhasználók számára egy új sorozat jelent meg 1990-ben Model Team® néven. A Model Team® sorozat tagjai - köztük versenyautók és off-road járművek - addig soha nem látott realizmust és részletgazdagságot hoztak a LEGO® készletek világába.
A Technic® készletek ugyan mechanikusan valósághűek voltak, de a Model Team sorozat tagjai vizuálisan is valóságosnak tűnnek. Ebben az évben a LEGO® cég bekerült a tíz legnagyobb játékgyártó közé, egyetlen európai cégként.

LEGOLAND® Billund először fogadott több, mint egymillió látogatót egy év alatt. Xavier Gilbertet, az Üzleti Dinamika LEGO® professzorát felveszik a Lausanne-i International Institute for Management Development-be. A cég malajziai képviselete is ekkor nyitott meg. 1991-ben jelent meg a LEGO® vonatok sebességszabályozója.

Két Guinness rekordot is sikerült felállítani 1992-ben, LEGO® termékek használatával. A Svéd Televízió adásában egy hatalmas, 400 000 darabos várkastély épült, melynek alapterülete 4,45 x 5,22 méter volt. Épült egy 545 méteres vasútszerelvény is, melyet 3 mozdony húzott. A Technic® sorozat pneumatikus alkatrészekkel, a DUPLO® pedig a Toolo® vonallal bővült, melyben csavarhúzó, csavarkulcs, csavarok és anyák voltak. A Paradisa® téma ismét a lányokat vette célba, és számos új színt hozott a LEGO® palettára. 1993-ban jelent meg a DUPLO® vonat, és a papagáj-formájú "Brickvac", amivel a padlóról lehetett "felporszívózni" a LEGO® alkatrészeket. 

Gyártás

A LEGO® kocka csalóka módon nagyon egyszerűnek tűnhet. A számtalan alkatrész többsége látszólag nem igényel túl sok magyarázatot, mivel gyermekek számára készítik őket, úgy lettek tervezve, hogy használatuk magától értetődő legyen, és ne igényeljen túl sok magyarázatot. Hogy ezt az átláthatóságot elérjék, alapos tervezés és igényes gyártástechnológia szükséges minden egyes LEGO® alkatrész előállításához.  
A LEGO® alkatrészek kulcsfontosságú szerepe, hogy kezdettől fogva egy rendszer elemeit képzik. Minden egyes sorozat, újonnan megjelenő készlet kompatibilis a már megjelent készletekkel. A LEGO® alkatrészek, mérettől, formától, színtől és funkciótól függetlenül, valamilyen módon biztosan összekapcsolhatóak a többi alkatrésszel. A tizenévesek számára tervezett Technic készletek motorjai és fogaskerekei gond nélkül összeépíthetőek akár a a háromévesek számára készült DUPLO® kockákkal. A LEGO® kockák eme tulajdonsága lehetővé teszi a LEGO® rendszer számára, hogy folyamatosan alkalmazkodjon a növekedő gyermek igényeihez, sőt, ez a fajta "végtelen lehetőség" a felnőtteket is gyakran rabul ejti.

A LEGO® kockák gyártása a világ számos pontján történik. 2003-ban a fröccsöntés két gyárban történik, Dániában és Svájcban. A kockák esetleges mintákkal történő ellátása lehetséges Dániában, Svájcban, Dél Koreában, a Cseh Köztársaságban, és az Egyesült Államokban. Évente körülbelül 20 milliárd kocka készül, óránként körülbelül 2,3 millió kocka.

Kockák, tengelyek, minifigurák, és az összes LEGO® rendszer minden eleme ugyanolyan szigorú minőségi követelményeknek kell, hogy megfeleljen. Az összerakásukhoz és szétszedésükhöz szükséges erő pontosan meghatározott, maguktól nem eshetnek szét az összerakott darabok. Ha túl könnyű lenne szétszedni őket, az alkotások nem lennének elég stabilak, ha túl nehéz lenne, az ellentmondana a rendszer alapkoncepciójának, annak, hogy a modellek szétszedésével újabb modelleket építhetünk. A megfelelő összetartó erő eléréséhez kétezred-milliméteres pontossággal készülnek az alkatrészek (0,002 mm).

Az egyik technológiai fogás, ami lehetővé teszi ezt a nagyfokú pontosságot, az a korlátozás, hogy az öntőformáknak kicsi a kapacitása. Más játékgyártók a költségek alacsonyan tartása miatt akár 60 öntvényt is képesek egy időben önteni. A LEGO® öntőformák ennél sokkal kisebb darabszámot nyújtanak, és precíziós módon vannak beállítva, ami miatt áruk akár több-tízezer dollár is lehet. A fröccsöntéshez használt formákba beépített érzékelők vannak, amik a nyomás és a hőmérséklet ingadozásait figyelik, mivel mindkettő selejtet eredményezhet. Minőségellenőrök a lehető legaprólékosabban ellenőrzik a készterméket, hogy semmilyen jelentős szín vagy vastagságbeli eltérés ne jelenhessen meg. A LEGO® cégtől származó információ szerint a fröccsöntési eljárásuk annyira pontos, hogy minden elkészült egymillió kockából csak 18 számít selejtnek, annak ellenére, hogy nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelniük. Ennek az évtizedes tapasztalatokon alapuló igényes gyártási technológiának köszönhető az a csúcsminőség, ami lehetővé teszi, hogy a harminc évvel ezelőtt gyártott LEGO® kockák és a ma gyártottak minden gond nélkül összekapcsolódjanak.

A LEGO® ma

Amióta belefogott a műanyag kockák gyártásába, a LEGO® cég több ezer készletet jelentetett meg, különféle témák köré csoportosítva a készleteket. Világűr, Kalózok, Középkori várkastélyok, Vadnyugat, Városi élet, Sarkvidék, Dinoszauruszok, Robotok, Hajók, Versenyautók, Vonatok, Star Wars, Harry Potter, és a többi. Folyamatosan jelennek meg újfajta alkatrészek, tovább növelve a lehetőségek számát.

Léteznek továbbá motorok, fogaskerekek, lámpák, zajkeltők, és kamerák, amiket a többi LEGO® alkatrésszel lehet használni. Vannak számítógéppel vezérelhető, programozható "kockák" is, melyekkel bonyolult műveleteket hajthatunk végre. Ezek a "kockák" a LEGO® Mindstorms® sorozat tagjai.
Az 1990-es évek vége felé a LEGO® egy új sorozatot hozott ki, egy bizonyos korcsoportot célozva meg. Ez a Bionicle®, ami "közönséges" Technic®, és speciális Bionicle® alkatrészekre épül, melyek segítségével akciófigurákat építhet a - szinte kizárólag fiúkból álló - rajongók hada. A lányok számára kiadott Belville® készletek hagyományosabb LEGO® alkatrészeket tartalmaznak, nagyobb, mozgatható figurákkal, melyek a Technic® figurákkal mutatnak méretbeli hasonlóságot. A LEGO® 4 Juniors közepes méretű figurákat tartalmaz, melyek felépítése a klasszikus minifiguráéra hasonlít, de karjuk és lábuk valamivel hosszabb azokénál. 2003-ban a LEGO® bemutatta a Clikits® rendszert, ismét a lányok számára. Ezek segítségével egyedi bizsuékszereket és kiegészítőket keszíthetnek ezekből a készletekből.

A LEGO® mostanra túlmutat az egyszerű játék felhasználási területein. Valóságos kultusza van, követői LEGO® szobrokat, mozaikokat alkotnak, összetett gépeget készítenek. Némelyik szobor több-százezer darabból készül, és több-tíz kilogrammot nyomnak. A mozaikok akár falnyi méretűek lehetnek. Sikerült már LEGO® lakatot és ingaórát is konstruálni. Valaki készített egy olyan LEGO® gépet, ami ki tudja rakni a Rubik féle bűvös kockát.

Mivel a LEGO® kockák extrém pontossággal készülnek, olyan területeken is használhatóak, mint a mesterséges látás kutatása, ahol pontos méreteik miatt nagyon jól használhatóak ilyen rendszerek teszteléséhez.

Néhányan LEGO® filmeket készítenek. Egyre népszerűbb hobby-feladat valamely ismert film híres jelenetének elkészítése, LEGO® díszletek és szereplők segítségével. Jó példa erre a Monty Python Gyaloggalopp DVD, amin a Camelot-dal LEGO® interpretációja is szerepel az extrák között. A LEGO® mozik készítése annyira sikeres lett, hogy maga a LEGO® cég is kijött egy LEGO® Studios® sorozattal, melyhez video-vágó szoftver és PC-s kamera tartozik.

A LEGO® alkatrészeket ma már képzőművészek is használják, műalkotásaik elkészítéséhez. Szélsőséges példa erre a lengyel Zbigniew Libera, aki LEGO® koncentrációs tábort készített, amivel annak idején igen nagy vihart kavart.

Ezen felül a LEGO® számos más módon inspirál embereket, például vannak, akik a társadalomelméletet kombinálják a LEGO®-val.

A világ több pontján is működik már LEGO® vidámpark. Az első, billundi LEGOLAND® parkot sorra követte a windsori Angliában. a carlsbadi az Egyesült Államokban, és a günzburgi, Németországban.